2015. július 28., kedd

A Biblia növényeiről Pusztamérgesen

Volt iskolámban, az egyben kollégiumként is működő Pusztamérgesi Gimnáziumban tartottam két előadást, melyek közül az első, a Növények a Bibliában című egy rendhagyó 45 perces óra keretében zajlott le, matematika óra helyett - a diákok nagy örömére. 

Érdekes élmény volt újra az iskolában lenni, bemenni a tanáriba, látni a szünetben a diákokat, és előadást tartani számukra...

A 12 fős osztállyal először körbejártuk az előadás témáját érintő három tudományterületet. Teológia-néprajz szakos hallgatóként beszéltem a bibliakutatásról, a teológia helyéről a tudományokban, valamint bemutattam Rózsa Huba és Benyik György teológus professzorok munkásságát. Nagy örömömre a diákoknak voltak ismereteik a Bibliáról, visszaemlékeztek a 9. osztályos irodalom tananyagra.

Ezt követően áttértünk a téma botanikai vonatkozásaira, amelyhez Juhász Miklós botanikus professzor A Bibliai idők emberének növényei című, egy szabadegyetem sorozat szegedi előadásából merítettem. Megtárgyaltuk a Bibliában szereplő növények Surányi Dezső féle csoportosítását: 


Harmadik megközelítésként a néprajztudomány folklór szakterületéből a néphit és népi gyógyítás témáját választottam. Tisztáztuk az alapfogalmakat, melyek szerint pl. a népi gyógyítás a népnek a betegségekről való felfogásáról és azok gyógymódjaival foglalkozik. A szellemi kultúra része, társadalmilag értékes tevékenység és alapvetően fontos a közösség számára. A népi gyógyításban keverednek a tudáselemek és a hiedelmek. A hittel kapcsolatos részek a gyógyításnak az empirikusan nem ellenőrzött elemei, míg a tudásanyag igen sok részét évszázados gyakorlat előzte meg. A magyar népi gyógyító tudás jelentős részét teszi ki a népi növényismeret.
Beszéltünk az etnobotanikáról, mely közös tudománya a néprajznak és a botanikának. Az egyes népek, kultúrák növénytani ismereteit írja le, a növények jelentőségét és felhasználási területeit adott közösség számára. 

Kelés gyógyítása lucatojással (Dercen, Bereg megye (Gönyei 1940))
Hódmezővásárhelyi füvesasszony

Ezután tértünk rá a Bibliában szereplő növényekre és szerepeikre. 
A Biblia szó a görög biblion szó többes száma. A biblion jelentése könyvtekercs, a Biblia jelentése Könyvek. Régen biblus vagy papyrus levélhártyáira írták, innen ered, hogy a könyveket Biblios-nak, a kicsinyítő képzővel pedig Bilionnak nevezték. A régi könyveket a biblus vagy papyrus cserje levélhártyáira írták, és innen eredt a szokás, hogy magát a könyvet Biblosnak vagy kicsinyítő szóalakban Biblionnak nevezték. Mózes második könyvében írja, hogy a papyrus vagy papírsás a Nílus völgyében él és feltétlen megkívánja a vizet, rövidebb szárazság, alacsony vízállás is elpusztítja (2 Móz 2,1.3.5). Ézsiás próféta könyvében így ír róla: A sás aratása nem lehetett veszélytelen munka, mert benne sakálok tanyáztak. (Ézs 35,7). Készítettek belőle csónakot is, melyekkel a Níluson közlekedtek. 

Juhász Miklós professzor előadásában kifejezte, hogy a legtöbb növénynevet tartalmazó vallásos tárgyú irodalmi alkotás a Biblia. Növényei elsősorban táplálékul szolgáltak a bibliai idők emberének, de valójában három fontos szerepet töltenek be:
Az első a környezeti háttér funkció: a bibliai leírásokból megismerhetjük a mindennapi élet mezőgazdasági tevékenységeit és a környezet felhasználását. Értékes kultúrtörténeti és természettudományos információkat is hordoznak, láttatják a kor gazdasági és társadalmi életét, gondolkodásmódját. 
Második szerepükben az üdvtörténet eszközei. Az ókori ember életének természetes része volt a növényvilág. A teremtés során Isten alapvető energiahordozóvá és a földi élet létfeltételévé tette a növényeket, emiatt az ember állandó és szoros kapcsolatban áll életterének növényzetével. E mindennapi életet átszövő kapcsolat az üdvtörténet alakító tényezőjévé vált. 
A bibliai növények harmadik szerepükben a tanítási eszközei, mivel jelentőségük és változatosságuk folytán alkalmasak hasonlatok és jelképek kifejezésére. Jézus és az apostolok mindig a hallgatóik által jól ismert növényeket használták a tanítások értelmezésére. 

Az óra rövidsége miatt kevés idő állt rendelkezésre a növényfajok bemutatására, röviden mégis áttekintettük a Biblia termesztett növényeit, és a Jézushoz kapcsolódó növényfajokat:

Az Ígéret földje hét mezőgazdasági ágazatának növényei: búza, árpa, datolyapálma, szőlő, olajfa, fügefa és a gránátalma. 
A gabonafélék ősi típusai: kétsoros árpa, alakor búza, köles, cirok, muhar. A későbbiek: tönkölybúza, keménybúza.
Zöldségek és a főzeléknövények: lencse, borsó, bagolyborsó, lóbab, szója.
Hagymafélék: vörös-, póré-, és fokhagyma.
Fűszerek: kurrat, koriander, feketekömény (kumin), kapor, fekete mustár, menta, szíriai izsóp (szurokfű). 

Jézus életéhez és halálához kapcsolódó növények:
Valódi mirhafa (Commiphora mirha),
Valódi v. arab tömjénfa (Boswellia sacra), 
Szír krisztustövis (Ziziphus spina-christi),
A valószínűsített „égő csipkebokor” a vérvörös szeder (Rubus sanguineus),
Fekete mustár (Brassica nigra).

Az előadás végén három ma is használatos gyógynövényről, a fokhagymáról, a fügéről és a galagonyáról beszélgettünk. 

A bejegyzést készítette: Petró Annamária, teológia-néprajz szakos hallgató (SZTE)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése